Milyen fehérjét fogyasszunk, ha vegetáriánusok vagyunk? A sport és étrend
Új, növényi alapú termékfejlesztések
Megoszlanak a vélemények a fehérjefogyasztásról, illetve minőségről. Amióta megfogalmazták, hogy „csak az állati fehérjék teljes értékűek”, sokat fordult a világ. Ma már az újabb eredmények az egészségesebb, jobban emészthető növényi fehérjék felé mutatnak, melyek akár az állati fehérjék időnkénti kiváltójaként, akár – például vegán étrendben – önmagukban használhatók a mindennapokban.
A teljes tejfehérje (kazein frakcióval együtt) allergén, nehezen emészthető termék, ennél valamivel jobb a döntően laktalbumint és laktoglobulint tartalmazó tejsavófehérje a szervezet számára. A tejsavófehérje esetében is sajnos emelkedik az allergiák száma, a rendszeres alkalmazás esetén. A marhahúsfehérje a szarvasmarhákat potenciálisan érő kórokozók, állatbetegségek és bélrendszeri kockázatok miatt kérdéses. Rendszeres, naponkénti kiegészítő húsfehérje nem kívánatos a tápcsatorna és a belső szervek egészsége szempontjából, sőt inkább az ellenkező irányt, a növényi táplálkozást erősítjük.
Az állati fehérjék között végezetül a tojásfehérjét érdemes említeni, melyet az íze, jellege, esetleges allergén és gázképző hatása tesz hátrányossá. A tojásfehérje a sárgájával együtt sokkal hasznosabb volna, azonban a fehérjetermékekből ez utóbbi hiányzik.
A növényi fehérjék között is van különbség. A búzaglutén és a szójafehérje nem kifejezetten ajánlott mindennapi fogyasztásra, bár ma már a szójafehérjét is teljes értékűnek nyilvánították. A zabfehérje jobb alternatíva, bár gluténtartalma ennek használatát is korlátozhatja. Az algák már sokkal jobb alternatívát jelentenek, de igen drágák.
Szakmailag az olajosmag fehérjék igen értékeseknek számítanak: dió, mandula, földimandula, szezámmag, lenmag.
Különösen a tökmag és kendermag tartalmaz igen értékes fehérjéket, így alkalmasak a gabonák, zöldségek kiegészítésére. A jelzett olajosmag őrlemények általában 45-55% fehérjét tartalmaznak, és hidegen sajtolással, majd őrléssel készülnek.
A tudományos kutatások újabban a teljes rizsszem, azaz a barna rizs felé fordultak, mivel kiderült: amennyiben a rizst nem „fehér”, finomított formában, hanem csíra- és korparészével együtt dolgozzák fel, ezen felül előzetesen kicsíráztatják, a fehérjeértéke ugrásszerűen megnő és az emészthetősége is optimális lesz. Így született meg az új barna rizs fehérje alapú fejlesztés, a Naturize PRÉMIUM BARNA RIZS FEHÉRJE POR, mely természetes technológiája révén hasznos kiegészítője, sőt állandó tagja is lehet a sportolók, vegánok, fogyni vágyók, várandósok, szoptatós anyukák, gyermekek és fiatalok étrendjének. (A márkanév feltüntetése a termékek közötti választást segíti, a hazai forgalomban kapható termékek közül, a gyártástechnológia és a beltartalmi vizsgálatok alapján ezt a terméket tartjuk a legjobbnak.) Teljes értékű fehérjéket tartalmaznak, különleges aminosav-összetételüket hazai laboratóriumi vizsgálatok is igazolják.
forrás: tudomanyeseletmod.hu
